Napi infó:

Ma
2017. augusztus 17., csütörtök
Jácint névnap van.




. . . .

Színház

.

Az 1860-as évektől városunkban nyaranta leszerződött egy-egy színtársulat, de megfelelő épület nemigen állt rendelkezésükre. 1877-ben deszkából készült színkörnek csak a színpada volt fedett. Blaha Lujza az 1885 augusztusi föllépésének körülményeit így ecsetelte: „A megyeházzal szemben bevezettek egy kertbe, annak a közepén állott az aréna. Jézus Mária! kiáltottam föl, de halkan, hát mégis csak ólban kell játszanom! Megeredt az eső. Aki nem menekült el, az esernyő alatt hallgatta az előadást.” A megyei Színpártoló Egyesület tisztikara 1902-ben célul tűzte ki az állandó színház létesítését, amelyet a nemzet csalogányáról, Lonovics József főispán feleségéről, Hollósy Kornéliáról neveznek el. A művésznő fia, Lonovics Gyula a színház céljára tízezer koronát adományozott. Az építési tervet Orbán Ignác városi főmérnök készítette, a kivitelezését Kövecs Antal makói építőmester végezte. Az előcsarnok fölött csonka gúla alakú tetőtorony magasodott kis nyitott, mellvéddel ellátott, karcsú kilátóval. A kétszintes színháztest tömegét tekintve a hatalmas manzárd tetővel ellátott nézőtérből és a fölmagosított falú színpadi részből állt, fölötte gúla alakú tetővel, amelynek négy sarkán szélkakassal ellátott karcsú fiatornyok díszlettek. A változatosan tagolt homlokzat, a zsindellyel födött tetőzet és tornyocskák sora mozgalmasságukkal, fény-árnyék hatásukkal festői hatást keltettek. Belsőépítészeti kialakítása a kor igénye szerinti volt. A falakat bordó tapétával födték; a szintén bordó színű kényelmes széksorokat egyedileg tervezték és gyártották. Az első évadra Zilahi Gyula színigazgatóval kötöttek szerződést. A megnyitó díszelőadást 1903. augusztus 18-án tartották. Váradi Antalnak erre az alkalomra írt prológusát a színigazgató szavalta el. Részleteket mutattak be a Tannhäuserből, a Hunyadi Lászlóból, a Cigánybáróból, Szigligeti Csikós című népszínművéből. Az előadás a Szózattal kezdődött, és a Himnusz eléneklésével végződött. A nyári színházban évi 100–150 előadást tartottak. Az évek során nem kisebb vendégművészek léptek benne föl, mint: Blaha Lujza, Dajka Margit, Kiss Manyi, Márkus Emília, Odry Árpád, Rákosi Szidi, Rózsahegyi Kálmán, Sándor Erzsi, Somlay Artúr, Székelyhidy Ferenc, Vizváry Mariska. Itt aratta jótékonysági előadásokon első sikereit a város legnagyobb színművésze, Páger Antal is. Derült égből villámcsapásként hatott 1939-ben a hír, hogy az Iparügyi Minisztérium szerint a „rozoga és életveszélyes épület nem tartható fenn”. A város színházpártoló értelmisége mindent megtett az épület megmentéséért. Az erőfeszítés hiába valónak bizonyult, 1941. október 20-án megkezdődött a bontás. A festői szépségű, sok élményt nyújtó színház, amelyet a legnemesebb társadalmi összefogás hozott létre, 38 évig állt fönn.

.

dr. Tóth Ferenc