Napi infó:

Ma
2017. december 13., szerda
Luca, Otília névnap van.




. . . .

Bérpalota

.

A dísztelen és ormótlan kasznárlak helyére Speyer-kölcsönből épült a reprezentatív városi bérpalota. Az eredeti elgondolás szerint a kétemeletes épületben szállodát, éttermet, kávéházat, hangversenytermet kívántak elhelyezni, a földszinten üzlethelyiségeket, hivatali helyiségeket és magánlakásokat. A nagyterem hangversenyek, kulturális estélyek, kamaraszínházi előadások, tánc-mulatságok tartására szolgált volna. A földszinten kapott volna helyet az anyakönyvi hivatal, nyolcvan négyzetméteren esketési terem. Az épületet négyfrontosra tervezték, de ha a rendelkezésre álló kilencmilliárd – fontolgatták – nem lenne elegendő, a hátsó front beépítése elmaradhat. Későbbiekben Fried Ármin javaslatát, hogy a külföldi kölcsönnel a lakásínségen kell enyhíteni, a képviselő-testület is magáévá tette, így végül csak lakások és üzlethelyiségek épültek. Az első díjjal kitüntetett terv készítője, Orth Ambrus budapesti építész 25 millió koronás pályadíjban részesült, egyben megbízták a részletes terv és költségvetés elkészítésével. A kivitelezésre hatvan pályázat érkezett be; öt pályázó az egész épületre tett ajánlatot, a többiek részmunkákra. Papp József makói építési vállalkozó ajánlatát fogadták el. A vállalkozó harminc nap alatt 18 millió korona költségen megépítette a húspiacon (mai Csanád vezér tér) a kasznárlak üzleteinek elhelyezésére a barakk épületet. Orth Ambrus terveit Dudás István építész és Papp József átdolgozta. A munkálatok 1927. február 26-án kezdődtek, a befejezés határidőre, november 1-jére megtörtént. Alvállalkozóként helyi kisiparosok is bekapcsolódtak a kivitelezési munkákba. Az épület – pénzügyi okok miatt – háromfrontos lett. A Korona felőli íves homlokzat a legdíszesebb, ezt kupola és változatos, gazdagon tagolt attika is kiemeli. A földszinti üzletsor falfelületei simák és kopárságig dísztelenek; a barokk pompája az első és második emeleten jut érvényre. Az első és második emelet egységes architektúrájú; a két szintet az íves szakaszon a lábazattal és fejezettel ellátott oszlopok, a két szárnynál pillérek fogják össze; a két szintet a stukkódíszes ablakkeretek is egybekapcsolják. Az épület középső szakaszát a kupola uralja, a két szárnyát enyhe manzárdtető emeli ki. Vízszintes tagoló elemként az áttört kőmellvédes erkélysor és az erőteljes fény-árnyék hatású koronázópárkány a meghatározó. Az ablakok a középső szinten félkörívesek, fölül – miként a földszinti üzleteké – egyenes záródásúak. A régi városháza felőli homlokzat tengelyképlete (1+5+4) is kifejezi, hogy az épület nincs befejezve, még 3 ablaknyival meg kellett volna toldani. A kéttraktusos, oldalfolyosós elrendezésű épületnek három bejárata van. A 14 lakásból 3 volt ötszobás, előszobával, loggiával, konyhával, kamrával, cselédszobával, fürdőszobával; 3 négyszobás, 4 háromszobás; 4 kétszobás. A bérpalota első nagy fölújítása, korszerűsítése, a lakások komfortos megosztása 1982-ben fejeződött be. Mivel műemléki környezetben van, a homlokzat új színvilágát az Országos Műemléki Felügyelőség határozta meg. A volt városi bérpalota fővárosi tervezésű, látványos, gazdagon díszített épület. Találóan jegyezte meg Féja Géza: „A költekező esztendők emléke, rengeteg pénzt vertek bele”.

.dr. Tóth Ferenc

.

.