Napi infó:

Ma
2017. október 16., hétfő
Gál névnap van.




. . . .

Korona Szálló

.

A 18. századi nagykocsma, majd a helyén 1855-ben épült nagyvendéglő homlokzata is a mai szökőkút felé nézett, hiszen a piac meghatározó része a főtérnek erre a középső háromszögletű terére esett. Tömörkény István édesapja néhány esztendeig ezt a vendéglőt bérelte. A Korona abban az időben olyan volt, mint valami karaván-szeráj. Tömörkény erről így vallott: „Makón szerettem lenni, mint gyerek. A nagyvendéglő udvarának változatossága az ő különféle népeivel, medvetáncoltatókkal, torontáli sváb parasztokkal, akik franciául beszéltek, savoyard majmosokkal, gülbabás törökkel, a megyegyűlésekre érkező vidéki előkelő urakkal, mind-mind lekötötte a gyermeklélek figyelmét…” A Korona Szálloda 1918-ig a csanádi püspökség tulajdona volt. Az épület sorsát Dessewffy Sándor püspök különös figyelemmel kísérte. Neki köszönhető, hogy 1905-ben elkészült mai főhomlokzat meghatározó része. Itt nyert elhelyezést a földszinti étterem és az emeleti nagy táncterem. Szeged felől érkezőket ez a frekventált helyen álló, városképi jelentőségű épület fogadja. Elkészültével a szökőkút felé eső romantikus stílusú rész az együttes oldalszárnya lett; az új főhomlokzat tömegével, az emeletes díszteremmel vált hangsúlyossá. Az új eklektikus épület harmonizál a régi épülettel, de reprezentatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű, kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félköríves ablakok. A bővítés tervezője, Csorba József makói építőmester kitűnően ismerte a nyílászárók elhelyezésének ritmustörvényeit, a dísztermet ötablakossá formálta. Dessewffy püspök betegsége, majd korai halála miatt az épülettömb bal szárnya nem valósulhatott meg. A hiányzó oldalszárny helyett gondosan megtervezett kőkerítés épült. Az 1929. évi bővítés már nem az eredeti tervek szerint készült el, építőművészeti tekintetben sokat rontottak rajta. A földszinti kosáríves nyílászárókat kisméretű, vízszintes záródásúra cserélték ki, a nagytermet hatablakossá alakították, ezzel vétettek a nyílászárók kiosztásának történetileg kialakult szabályának. A díszterem jelentős rendezvények helye volt. 1937. február 28-án a Válasz irodalmi estjén Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc itt ismertette a Márciusi Front programját. Október 3-án Ország és irodalom címmel rendeztek estet. 1938. február 6-án a Szép Szó estjén József Attilára emlékeztek, előadást tartott Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Reményik Zsigmond.

.

dr. Tóth Ferenc