Napi infó:

Ma
2017. október 16., hétfő
Gál névnap van.




. . . .

Katolikus polgári fiúiskola

.

Az 1811-ben épült földszintes, fehérre meszelt katolikus népiskola az 1920-as évekre rozogává vált, ezért Bezdán József pápai prelátus kezdeményezésére az egyháztanács 1927 nyarán új elemi- és polgári fiúiskola építését határozta el. A vázrajz és a költségvetés elkészítésével Kövecs Antalt bízták meg. Az egész iskola fölépítésére nem volt födözet, ezért először az elemi iskolát, vagyis a templom felőli részt építették meg. A vállalkozó lebontotta a régi épületrészt, ingyen elkészítette a részletterveket. A tégláról, cserépről és homokról az építtető gondoskodott. Kövecs tíz hónap alatt kulcsátadással elkészült a munkával. 1928 szeptemberében elkezdődhetett a tanítás. Az építkezés folytatása szükséges lett volna, hiszen 1928. december 15-én az államépítészeti hivatal a régi épületet életveszélyesnek nyilvánította, de a kezdődő világgazdasági válság miatt ehhez államsegélyt nem kaptak. A tanfelügyelőség az épület rendbehozatalát rendelte el, az egyháztanácsi szemle a tantermek aládúcolása mellett döntött. Csaknem ötéves kényszerszünet után – a minisztérium által elfogadott terv és költségvetés alapján – 1933. április 7-én nyilvános versenytárgyaláson a Makói Kőművesmesterek Alkalmi Csoportja (Csala Ferenc, Keserű István, Hévizi Imre, Varga István, Szabó István és Siket István makói és Kiss István szegedi kőművesmester); az asztalos-, lakatos-, mázoló és üvegező munkák elvégzésére Zombori Lajos asztalosmester mint legelőnyösebb ajánlattevők nyerték el a munka kivitelezését. Október 12-re el is készültek. A kőművesmunkák 45 456 pengő 23 fillért, az egyéb szakipariaké 5883 pengő 25 fillért tettek ki. A díszes neobarokk épület a második ütemben is Kövecs Antal tervei szerint épült meg, amiből áldatlan pör kerekedett. Az új iskolát október 29-én Glattfelder Gyula megyés püspök áldotta meg. A manzárdtető és az íves oromfalú középrizalit nemcsak a földszinti íves ablakaival, de az emeleti szint mozgalmas szemöldökpárkányával is magára vonja a tekintetet. A sarokrizalitok már kevésbé dinamikusak, ezt a nyugodtabb hatású timpanonnal is érzékelteti. A második és negyedik szakasz sem hivalkodó; itt a legpompázóbb az ajtók fölötti szemöldökdísz, melyben az építkezés évszámát is föltüntették: a jobb ajtó a munka kezdetét, 1927-et, a balszárnyon befejezést, 1933-at. Az alaprajzi elrendezés egyszerű: egytraktusú oldalfolyosós szerkezetű. Az elemi iskolába 1935–1948 közt a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek tanítottak. A középfokú iskola Gróf Klebelsberg Kuno Római Katolikus Polgári Fiúiskola nevet vette föl. Az 1948. évi államosítás után Szent István téri Általános Iskola néven működött. 1959-ben a helyi munkásmozgalom alakjáról, Farkas Imréről nevezték el. 1976-ban beolvasztották a Kun Béla (ma Kálvin téri) Általános Iskolába. 1991 őszétől újból a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek vezetése alatt Szent István Egyházi Iskolaként működik. Az iskola előtti téren 1948. május 23-án Mindszenty József (1892–1975) bíboros érsek a Maros-menti Mária napok keretében lépett föl az egyházi iskolák államosítása ellen.

dr. Tóth Ferenc

.