Napi infó:

Ma
2017. november 18., szombat
Jenő névnap van.




. . . .

Püspöki kápolna

.

A régi püspöki lakot Engl Antal csanádi püspök (1750–1777) építtette. Sokat tartózkodott itt Christovics Imre püspök (1777–1798) is, és nagyszabású püspöki nyaraló építését tervezte, de Makón bekövetkezett halála ebben megakadályozta. A régi épületet ábrázolja az 1815. évi Fejérváry-féle térkép. Az L alakú épülethez az udvari fronton félköríves záródású kis épület csatlakozott, minden bizonnyal püspöki magánkápolna. Giba Antal térképe 1824-ben a 8042 négyszögöles telken három melléképületet is föltüntet, továbbá a mai József Attila utca felől az uradalmi kertészházat is. (Ezért hívták a József Attila utcát először Kertész utcának.) . A püspöki rezidenciát és kápolnát nyári lakás céljára 1826-ban Kőszeghy László (1745–1828) püspök építtette. Tervezőjét nem ismerjük, de föltételezhetően Giba Antal lehetett, hiszen az építkezés elhatározásakor, 1819-től 1825-ig a püspökség makói uradalmának földmérője volt. Giba nagy műve, a megyeház és a kápolna tervezői elgondolásában közös, hogy mindkettő elé klasszikus oszlopokat helyezett. Az épület teljes hossza 54 m, ebből 45 m jut a rezidenciára. Ennek nyugati felén eredetileg szárazbejárásos nagykapu volt, amelyet átalakításkor befalaztak. A szabálytalan ritmusban elhelyezett lizénák és rizalitok megtörik az épület egyhangúságát. Az egykori kaput kivéve a lizénák a lábazatig nyúlnak, a rizalitok fölötti koronázó párkányt triglifek díszítik. A koronázó párkánynak az ereszlap kiugrása folytán jó árnyékhatása van, az ereszlapot a rizalitokon volutás konzolok támasztják alá. Az ablakok fölött szektoronkint váltakozó ritmusban téglalap és félköríves fülkék sora fut végig, a téglalap alakúakban füzérek vannak elhelyezve. Az ablakpárkány és a lábazat közötti falmezőt ablakszélességben téglalap alakú kifalazások tagolják. Az épülethez dél felől csatlakozik az alacsonyabb gerincmagasságú régi épület. A sarokpilaszteres, íves, zsalugáteres ablakokkal, kis bádogsisakkal díszített torony későbbi átépítés. A kápolnát 1826-ban Nagyboldogasszony tiszteletére áldották meg. Ide keresztjáró napok keddjén körmenetet vezettek, és akkor csendes misét tartottak. Az 1891. évi renoválást kivéve az építmény rendeltetése és alakja 1935-ig nem változott: magánkápolnával ellátott püspöki nyaraló volt. Ekkor Glattfelder Gyula csanádi püspök Szent Gellért Konviktus néven fiú-nevelőintézet céljára adta, és Havadi (Haverda) Ferenc gimnáziumi hittanár gondozására bízta. 1939. szeptember 2-án a főpásztor szervita szerzeteseket telepített a nevelőintézetbe, de két évig Havadi Ferenc maradt az intézet igazgatója. 1935-től naponta diákmisét tartottak benne, 1939-től megnyitották a nyilvánosság számára is. A kápolna hajójának hossza a rezidencia termeinek szélességével azonos volt, belső mérete 8,5×8 m. Ehhez csatlakozott a 4×8 m-es szentély. A szentély jobb és bal szélén két-két dór oszlop állt. A szerviták 1943–44-ben kibővítették a kápolnát: a hajó hossza 16, a szentélyé 4, az apszisé 2 m lett. Balról kétszintes oldalhajó épült. A korszerű vasbeton toldalék huszadik századi modern belsőt eredményezett, így az átépítés az addigi klasszicista jelleg föláldozását vonta maga után. A bővítést Szabó Imre városi főmérnök tervezte, a műszaki vezetést Ábrahám Ferenc szegedi műépítész látta el. Az öt színes üvegablak Barth Ferenc iparművész, a márványoltár, a márvány Pieta és a hét stációs Via Matris (a Fájdalmas Szűzanya keresztútja) gipszöntvény Krasznai László szobrász munkája. A főbejárattól jobbra, a falba süllyesztett Mária ikon (kazányi Madonna?) Argyelán Fülöp rendfőnök idején került a kápolnába. 1949-ben megszüntették a konviktust, majd elvették a rendházat. A szervita atyák a görög katolikus kápláni lakrészbe költöztek, onnan jártak át a kápolnába. 1950-ben föloszlatták a rendet, ettől kezdve a kápolna makó-belvárosi plébánia joghatósága alatt működött, önálló területe és anyakönyvvezetése nincs. A rezidencia 1949-től állami kollégiumként működött. 1959-ben vette föl a Mező Imre nevet. Az udvari szárny elbontásával 1964-ben ebédlőt, konyhát, mosodát; 1976-ban az udvaron új, emeletes diák-otthont építettek.

.

dr. Tóth Ferenc

 

.