Napi infó:

Ma
2017. december 13., szerda
Luca, Otília névnap van.




. . . .

Maros-híd

.

A kiegyezést követő évtizedben a város gazdasági virágzást várt a marosi hídépítéstől, de a szükséges pénzforrással nem rendelkeztek. Így vashídnál 40%-kal olcsóbb fahíd építése mellett döntöttek. A hídfőket téglából falazták, a mederben cölöpözéssel három jármot készítettek, ezeken nyugodott a 111,2 m hosszúságú faszerkezet. Szélessége 7,6 m volt. A víz folyásával szemben cölöpözött jégtörők készültek. A hídhoz vezető utat a város készítette. Ezen ártéri – makói szóhasználattal szárazhidak – épültek. A Makó felöli 108, a kiszombori 56 m hosszúságú. Csanád vármegye közgyűlése megszavazott bizonyos pénzügyi támogatást, de a hídépítést vállalkozásban valósították meg. A szerződést a bécsi Birnbaum Adalbert és Társa céggel kötötték meg. A kivitelezés összegét – 140 000 forintot – nyolc százalékos kamattal növelve 14 év alatt, 56 egyenlő részletben negyedévente törlesztették. A bécsi cég a hidat 1878. március 14-én adta át. „E naptól kedve van összekötve Makó város a világgal” – írta a helyi lap. A város az új álló hidat évi 14 000 forint haszonbérért öt évre kiadta makói vállalkozóknak, akik a vámszabályzatban meghatározott összegű hídvámot szedtek. 1878-ban a gyalogos 2, a talicskás 3, egylovas üres szekér után 8, négyfogatú terhes szekér után 40 krajcárt kellett fizetni. Vámmentességet élveztek a hat éven aluli gyermekek, a hivatalos közegek és a katonák. A hídvámot 1947. szeptember 25-ig, a híd államosításáig szedték. Az Arad–Csanádi Vasúttársaság 1881-ben negyven évre bérbe vette a fahidat. Magára vállalta a hídépítési költségéből a várost terhelő adósságot, megkapta viszont a hídvám-szedés jogát. 1883. január 6-án gördült be Makóra az első vonat. A Maros c. lap megelégedettséggel írta: „Makó felvétetett a világforgalom hálózatába”. A fahíd 47 évig állt, 1925-ben bontották el, hogy helyében új acélhíd épülhessen.

.

dr. Tóth Ferenc

.