Közintézmény

Csendőrségi palota
Erzsébet árvaház
Hollósy Kornélia Színház
Igazságügyi palota
Makói Takarékpénztár
Megyeháza
Pénzigazgatósági palota
Régi postaépület
Rendőrségi palota
SZECSEV gépjavító műhely
Szent István közkórház
Városháza
Vasútállomás

Csendőrségi palota

A trianoni határ közelsége miatt fontossá vált Makón egy fegyveres alakulat elhelyezése, ezért létrehozták a csendőrségi szárnyparancsnokságot, ez alá helyezték a makói, csanádpalotai és kiszombori csendőrőrsöket. Egyúttal városunkban csendőriskolát is hoztak létre. A csendőrségi palota építése 1929-ban állami beruházásként jött létre, a város a telket biztosította az építéshez. Sajnálatos hogy megfelelő nagyságú terület nem állt rendelkezésre, ezért ez a rendkívül gondosan megalkotott épület művészi szépsége nem érvényesül. Az udvari főépületet a rendőrségi palota takarja el, a Szép utcai homlokzat neobarokk pompája és dinamikája a szűk utcában nem érvényesül.

Dr. Tóth Ferenc

Erzsébet árvaház

A megyei árvaház 1894-ben épült, nevét Erzsébet királynőről, a Magyar Vöröskereszt elnökéről kapta. Az E-alaprajz a királynő nevének kezdőbetűjét őrzi. 1913-tól Erzsébet Szeretetház néven a Gyermekvédő Liga üzemeltette. 1915-től Hadi Árvaház nevet kapta, 1935-től a csendőriskola laktanyája, 1940-től tüdőotthon és tüdőgondozó, 1975-től a kórház ideg- és elmeosztálya lett, egy évtized óta üresen áll. A nagytömegű épületet két nyeregtetős oldalszárny fogja össze.

Dr. Tóth Ferenc

Hollósy Kornélia Színház

Az 1860-as évektől városunkban nyaranta leszerződött egy-egy színtársulat, de megfelelő épület nemigen állt rendelkezésükre. 1877-ben deszkából készült színkörnek csak a színpada volt fedett. Blaha Lujza az 1885 augusztusi föllépésének körülményeit így ecsetelte: „A megyeházzal szemben bevezettek egy kertbe, annak a közepén állott az aréna. Jézus Mária! kiáltottam föl, de halkan, hát mégis csak ólban kell játszanom! Megeredt az eső. Aki nem menekült el, az esernyő alatt hallgatta az előadást.”

A megyei Színpártoló Egyesület tisztikara 1902-ben célul tűzte ki az állandó színház létesítését, amelyet a nemzet csalogányáról, Lonovics József főispán feleségéről, Hollósy Kornéliáról neveznek el. A művésznő fia, Lonovics Gyula a színház céljára tízezer koronát adományozott. Az építési tervet Orbán Ignác városi főmérnök készítette, a kivitelezését Kövecs Antal makói építőmester végezte.

Az előcsarnok fölött csonka gúla alakú tetőtorony magasodott kis nyitott, mellvéddel ellátott, karcsú kilátóval. A kétszintes színháztest tömegét tekintve a hatalmas manzárd tetővel ellátott nézőtérből és a fölmagosított falú színpadi részből állt, fölötte gúla alakú tetővel, amelynek négy sarkán szélkakassal ellátott karcsú fiatornyok díszlettek. A változatosan tagolt homlokzat, a zsindellyel födött tetőzet és tornyocskák sora mozgalmasságukkal, fény-árnyék hatásukkal festői hatást keltettek. Belsőépítészeti kialakítása a kor igénye szerinti volt. A falakat bordó tapétával födték; a szintén bordó színű kényelmes széksorokat egyedileg tervezték és gyártották.

Az első évadra Zilahi Gyula színigazgatóval kötöttek szerződést. A megnyitó díszelőadást 1903. augusztus 18-án tartották. Váradi Antalnak erre az alkalomra írt prológusát a színigazgató szavalta el. Részleteket mutattak be a Tannhäuserből, a Hunyadi Lászlóból, a Cigánybáróból, Szigligeti Csikós című népszínművéből. Az előadás a Szózattal kezdődött, és a Himnusz eléneklésével végződött.

A nyári színházban évi 100—150 előadást tartottak. Az évek során nem kisebb vendégművészek léptek benne föl, mint: Blaha Lujza, Dajka Margit, Kiss Manyi, Márkus Emília, Odry Árpád, Rákosi Szidi, Rózsahegyi Kálmán, Sándor Erzsi, Somlay Artúr, Székelyhidy Ferenc, Vizváry Mariska. Itt aratta jótékonysági előadásokon első sikereit a város legnagyobb színművésze, Páger Antal is.

Derült égből villámcsapásként hatott 1939-ben a hír, hogy az Iparügyi Minisztérium szerint a „rozoga és életveszélyes épület nem tartható fenn”. A város színházpártoló értelmisége mindent megtett az épület megmentéséért. Az erőfeszítés hiába valónak bizonyult, 1941. október 20-án megkezdődött a bontás.

A festői szépségű, sok élményt nyújtó színház, amelyet a legnemesebb társadalmi összefogás hozott létre, 38 évig állt fönn.

Dr. Tóth Ferenc

Igazságügyi palota

Az igazságszolgáltatást 1869-ig megyei hatáskörben látták el. A megyei törvényszék kétszintes, klasszicista épülete a főtéren, a mai csipkesoron, a Széchenyi tér 7. helyén állt. A kiegyezést követően az igazságszolgáltatás állami föladattá vált. Makón helyileg a volt törvényszék épületében működött. Az új igazságügyi palotát, a járásbíróságot a minisztérium a millennium idején Wagner Gyula budapesti műépítész tervei alapján 1896-ban építette.

A járásbíróság épülete jól példázza, nem elég egy meghatározó épületet jól megtervezni és kivitelezni, annak megfelelő helyet is kell találni. Igazságügyi palotánkra nincs frontális rálátás; a járdán ballagó polgár nem tapasztalja ennek monumentalitást.

A járásbíróság tömeghatását az építőművész a rendkívül magas manzárd tetővel érte el, valamint a homlokzat középső szakaszának, a középrizalitnak alkalmazásával, főleg ennek emeleti hangsúlyozásával. A rizalitot ion-fejes falpillérek, pilaszterek tagolják, az ablakokat szemöldöktimpanon díszíti. A koronázópárkány fogazott, a rizalit főpárkánya fölé balusztrádos fölfalazás készült. Az ablakok a földszinten íves, az emeleten vízszintes záródásúak erőteljes szemöldökpárkánnyal. Az épület utcafronti része kéttraktusos, középfolyosós; a belső szárny egyszakaszos, oldalfolyosós.

A bíróság szolgálati lakásában született Mályusz Elemér (1898—1989) történész, az MTA tagja, a szegedi, majd a budapesti egyetem professzora.

Dr. Tóth Ferenc

A Makói Takarékpénztár

Arad felől közelítve a főtérhez kellemes benyomást kelt a Makói Takarékpénztár palotája. Az 1899-ban épült neogótikus pénzintézet építészeti gyöngyszem. Látványossá teszi a konzolon nyugvó, törtvonalú kupolával ellátott zárt erkély. Homlokzatának ritmusát a földszinti félköríves és az emeleti gótikus nyílászárók adják. A két utcai homlokzatot a szintek közötti osztó- és könyöklőpárkány, valamint az ívsoros koronázó párkány fogja össze. A Széchenyi tér emeleti szintjét oszlopok tagolják. Az épületen hangsúlyosak a vertikális elemek: a magas csúcsíves ablakok, a meredek oromfalak, a karcsú tetősüveg, a tetőgerinc kovácsoltvas rácsozata és a hófogó fiálék. A takarékpénztár a makói historizmusnak egyedülálló világi épülete.

Földszintjén 1918-tól a Korzó mozi üzemelt. 1950. január 1-jén a makói múzeum, 1951-től a járási pártbizottság itt kezdte megműködését. 1956-ban a Forradalmi Ifjúsági Szövetség fegyveres csoportjának székhelye.

Dr. Tóth Ferenc

Megyeháza

Makó 1730-tól 1950-ig volt Csanád vármegye székhelye. Az első maradandó megyeházát Vertics József megyei földmérő tervei alapján 1780-ban emelték. A székház a reformkor hajnalára szűknek bizonyult, bővítése és újraépítése Giba Antal földmérő elgondolása szerint 1839-ben valósult meg. Az impozáns klasszicista megyeháza homlokzata elé hat zömök pilléren nyugvó árkádos kilátó (portikusz) épült, amelyet lépcsőzetes attikafal, 1906-tól timpanon koronáz. Udvari árkádos homlokzata fokozza az épület erőt sugárzó hangulatát. Féja Géza szerint: „Magabízó erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai.” Az első emeleti közgyűlési terem nemcsak fontos közéleti események színtere, de kiemelkedő kulturális rendezvényeké is. A jótékonysági esteken többek között Bartók Béla, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Fischer Annie lépett fel.

Megyeház szárnyépülete

Tarnay Ivor alispán kezdeményezésére a megye széképületéhez 1929-ben szárnyépületet emeltek, amelyet Tóbiás László műépítész tervezett és Czinger Arnold szegedi vállalkozó kivitelezett. A fő és szárnyépületet íves nyaktag köti össze, fölötte műkő balusztrádos tetőterasz. A szárnyépület homlokzata igazodik a főépületéhez, de annak szerényebb utánérzése. A két emelet szintet ionfejes lizénák, a középrizalitnál kanellúrozott lizénák fogják össze.

A megyeház lépcsőzetes oromzattal

A megyei széképület az ország egyik legszebb klasszicista megyeháza. Giba Antal a 18. századi széképület fölhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az új megyeházát. A középrizalitot megtartotta, a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően északi irányba tovább bővítette, így a 76 méteres főhomlokzatot igen hosszú (44 m) kiugró falsík töri meg. Ennek középső része elé 18 m-es, hat zömök pilléren nyugvó, 5,5 m mély árkádos portikuszt helyezett, melynek emeleti traktusára kilátót (vesztibült) tervezett. A kilátó két szélén iker, ezek között 4 szóló, ion fejes oszlop látható. Ezekre erős tagolású főpárkányzat támaszkodik, amelyet az eredeti terv szerint kétlépcsős attikafal zárt, 1906-tól pedig nagyméretű timpanon koronáz. A főhomlokzat portikuszának attikafalát lebontva 3,70 m magasságú, 17,70 m hosszúságú timpanont építettek. A tetőszéket és az emeleti födémet kicserélték. A szélesen elterülő homlokzatot és a tető síkját arányosan bontja meg a középrizalit és a portikusz. Vízszintesen az egész épület homlokzatán végigfutó kettős, erős vonalú övpárkány osztja meg, fölül erőteljes koronázó párkány zárja. A homlokzat emeleti része a díszesebb. Itt az ablakok közötti faltükröt ionfejes lizénák törik meg, a földszinti tengelytagozódás azonos az emeletivel, de itt a fal tükrét lizénák nem tagolják. Eredetileg az ablakok 6 szemesek voltak, és mindkét szinten vízszintes záródásúak, félköríves vakolatdísszel. Átépítéskor az ablakokat 4 szemesre cserélték ki, az emeleti ablakok félköríves záródásúak lettek. Ezzel a változtatással fokozták a fölső szint díszítettségét.

Az udvari homlokzat nyitott boltíves árkádsora fokozta az épület nyugodtságát és erőt sugárzó hangulatát. Az 1970-es évek közepi beüvegezése architektúráját nagyban rontotta. A földszinti és emeleti folyosók, valamint a földszinti helyiségek cseh boltozatúak. A tetőzet ún. német fekvő fedélszék, héjazata hódfarkú cserép. 1906-ban jelentősebb átépítésre került sor.

Féja Géza szerint „a megyeháza nagyhatású régi épület, semmi mütyürke sem rontja meg rajta az anyag önmagában rejlő egyszerű nagyvonalúságát. Nem is épület ez, hanem vár. Magabízó erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai.”

A megye két politikai irányzata: a 48-asok Justh Gyulával az élen és a 67-esek Návay Lajos vezetésével vállvetve küzdöttek a magyar alkotmány sérthetetlenségéért. Találóan állapította meg Erdei Ferenc: „Erre a vármegyeházára már Justh Gyula idején fölszállott a páva”.

Dr. Tóth Ferenc

Pénzigazgatósági palota

Csanád megye önálló pénzügyigazgatósága 1895. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Hatáskörébe négy adóhivatal tartozott: a makói, a battonyai, a mezőkovácsházi és az eleki. Hivatali helyiségeit átmenetileg a Kossuth utca 2. sz. alatti emeletes házban helyezték el.

A pénzügyigazgatóság palotáját a minisztérium megbízásból Cobel Lajos budapesti műépítész tervezte. A jó arányú, kellemes tömeghatású épület 1898-ban készült el. Tetszetőssé tette a főhomlokzat középső kiugró falfelületének, a középrizalitnak emeleti díszes kiképzése, amelyet az oromzaton attika zárt le. A két szélső rizalit sarkai armírozottak. A keramittéglával burkolt homlokzat ablakainak íves záródásait keramittéglával falazott kerettel, zárókővel ellátva alakították ki.

A kétszintes épület a trianoni békeszerződés után — Csanád megyét érintő szanálási műveletek lebonyolítására — szűknek bizonyult, ezért a pénzügyi kormány 1924-ben második emelet ráépítésével bővítette. Az utólag készült szint sima vakolású, a koronázópárkány a rizalitoknál fogazott. Az ablakokat sima vakolatkeret övezi, a sarokrizalitoknál hármas ablakokat alkalmaztak.

A pénzügy-igazgatóság 1950-ben, a tanácsi közigazgatási rendszer életbelépésével megszűnt. Az épületben 1951-től 1995-ig az iparitanuló-iskola diákotthona működött.

Páger Antal színművész diákéveiben a pénzügyigazgatósághoz tartozó különálló épület szolgálati lakásában lakott, ugyanis édesapja hosszabb ideig a hivatal hivatalsegéde volt. Alig múlt tízéves — idézte föl egyik makói előadásában —, amikor a palota udvarában, mint huszárkapitány egyedül egy egész kis operettet eljátszott.

Dr. Tóth Ferenc

Régi postaépület

Pulitzer József újságíró-fejedelem szülőháza helyén, az Úri utca 4. szám alatt Iritz József által épített eklektikus stílusú házat 1895-től a posta bérelte. (A felvételen a baloldali hat ablakos ház a posta, jobbra a Singer ház áll.) Három év multával, 1898-ban a Kereskedelmi Minisztérium engedélyezte az állami távbeszélő hálózat kiépítését. A telefon előfizetők száma 34 volt, de a hagymakereskedelem következtében a táviratforgalom magasra szökött. 1900-ban a városba érkező levelek száma 220 844, a levelezőlapoké 211 770 volt. A posta vezérigazgatósága a jelenlegi postapalotát 1928-ban építtette.

Dr. Tóth Ferenc

Rendőrségi palota

Állami beruházásként egyszerre létesült a rendőrségi és csendőrségi palota, melyekhez a városi képviselő-testület a Teleki és Szép utca sarkán csupán 1700 négyszögöles területet tudott biztosítani. Mindkét palotát Halasy Géza fővárosi építész tervezte, kivitelezésüket Tóth Imre és Littke Kázmér budapesti vállalkozó végezte. A rendőrségi palota építőművészeti szemszögből visszafogottabb, a csendőrségi laktanya pompázatosabb, dinamikusabb, egyenesen elkápráztató. A rendőrségi palotán a kapuzat mozgalmassága kapott hangsúlyt, és fölötte a kőbábos mellvédű erkély, amelyet a manzárd tető tesz még nyomatékosabbá.

Dr. Tóth Ferenc

SZECSEV gépjavító műhely

A trianoni békediktátum következtében az Arad-Csanádi Egyesült Vasút (ACSEV) két részre szakadt, mindössze egyharmada maradt magyar kézben: a Szeged—Makó—Mezőhegyes—Kétegyháza vonal, a Mezőhegyes—Battonya szakasz és a Kétegyháza—Elek vonal. 1927-ben a vasúttársaság is két részvénytársaságra szakadt, a magyar szakasz felvette a Szeged—Csanádi Egyesült Vasút (SZECSEV) Rt. nevet. Nikelszky Jenő polgármesternek sikerült elérnie, hogy az osztálymérnökség székhelye Makó legyen, sőt azt is, hogy a százötven-kétszáz munkást foglalkoztató javítóműhely ne Kétegyházán, hanem Makón épüljön fel. A négy hold területen fekvő műhely a pályaudvarral szemközti, szentlőrinci részen készült el. A vasúttársaság államosítása után csarnokait a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár kapta meg.

Dr. Tóth Ferenc

Szent István közkórház

Az első megyei kórházat Makón az úgynevezett Epreskertben, a mai Návay Lajos téren 1862-ben építették. A romantikus stílusú kétszintes épületben nyolcvanöt ágyas kórház létesült. Benne 1906-tól a DMKE internátus működött, 1907-től új szárnnyal bővült. Az új megyei kórház építésére közkórházi bizottságot hoztak létre, amely Hüber Jenő tervét több módosítással fogadta el. A kivitelezésre huszonöt pályázat futott be, megbízást Kövecs Antal makói vállalkozó kapott. Az eklektikus épületet a domborművel díszített timpanon és a manzard tető teszi hangsúlyossá. Az előcsarnokból jobbra orvosi rendelő és váró, balra felvételi iroda, a földszint mindkét szárnyában két nagy kórterem kapott helyet.

Dr. Tóth Ferenc

Városháza

Egy évszázadig innen irányították Makó közigazgatási életét; 1849 nyarán lett a város székháza, és 1950-ig töltötte be ezt a szerepét. Tervezője és részben kivitelezője is Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester volt. Helyet kapott benne a polgármesteri, mérnöki és pénztári hivatal mellett a levéltár és a rendbiztos, valamint a nagy és kis tanácskozási terem. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Homlokzatán a romantikus stílus jegyei különösen szépen érvényesültek a középső szakasz bástya-pillérein és a lépcsős oromfalon. Eredetileg a nagyterem felett is lapos tető épült, de ide 1911-ben hatalmas manzárdtetőt emeltek. A városháza jelenlegi formáját Szabó Imre városi főmérnök tervei alapján 1940-ben nyerte el. Ekkor az ormótlan manzárdtető megszűnt, a bérpalota felőli sarkát levágva megismétlődött a hármas ablak, a kettős attikafal, és háromszintes oldalszárnnyal bővült.

Dr. Tóth Ferenc

A vasútállomás

Az Arad—Csanádi Vasúttársaság a vasútállomások helyét 1881-ben jelölte ki, megépítésük egységes tervezés szerint történt. A kétszintes makói állomás épülete a tetszetősebbek közé tartozott. A vágány felőli homlokzat díszesebb, látványosabb. Függőleges tagoló elemei a sarkokon és középrizalit szélein a rusztikus lizénák, valamint a mellvéd gombosfejes oszlopocskái. Ennél hangsúlyosabbak a horizontális elemek: mindenekelőtt a lábazat, a könyöklő-, öv- és koronázópárkány; valamint a kazettákkal díszített mellvéd. A vágányok felőli homlokzatának centrumába a MAKÓ fölirat került. Ezért a mellvéd a középrizalitnál háromszögű oromzattá magasodik. Az ablakkeretezés egyszerű, alatta vakkerettel, fölötte az emeleten a keret szélességének megfelelő párkány zárókővel, a földszinten rusztikus zárókővel. Az emeleten szolgálati lakások, a földszinten hivatali helyiségek kaptak helyet. Később az épület bal szárnyát hat emeleti ablaknyi résszel bővítették. Az oromzat csúcsához áttört fafaragás és díszes nyárs került. Ez annyira tetszetős volt, hogy a népi építészet is átvette.

Dr. Tóth Ferenc

Fájl típusa:

Hordozó:

Fotográfus:

Digitalizálta:

Készült:

Évtized:

Témakör:

Tárgykör:

Helyszín:

Fotón szerepel:

Hordozó tulajdonosa:

Fájl név:

Azonosító:

Egyéb:

Címkék:
Hozzászólás a képhez
Küldés