Szobor
Návay Lajos szoborcsoport
Návay Lajost, korábbi országgyűlési képviselőt, a Képviselőház egykori elnökét 1919-ben gyilkolták meg, a proletárdiktatúra alatt. Politikai tevékenységének fő színhelyén — Makón — 1935. szeptember 22-én állítottak neki emléket. Az alkotó Szentgyörgyi István művész volt. A szobor a vármegyeháza elé került, ahol jelenleg a Kossuth-szobrot találjuk. A Návay-szobrot 1945-ben eltávolították eredeti helyéről. A főalakot beöntötték, a mellékalakok egy rózsakertbe kerültek, a talapzatot pedig a Petőfi-parkba helyezték át, Petőfi Sándor mellszobrát állították rá. A 80-as évek végén a két mellékalak visszakerült Makóra. 2016-ra — lokálpatrióta civilek kezdeményezésére — sikerült elérni, hogy a bronzból készült Návay-szoborcsoport eredeti állapotában szülessen újjá. A főalak Kis Jenő Ferenc és Győrfi Lajos munkája, a felavatásra 2016. október 28-án került sor.
Zeitler Ádám történész
Kossuth-szobor
Makón 1894. április 9-én született döntés a Kossuth-szobor felállításáról. A városban erős Kossuth-kultusz élt, ezt jelzi, hogy a település képviselő testülete Kossuth Lajost 1861-ben tiszteletbeli taggá, 1887-ben pedig Makó díszpolgárává választotta. A közgyűlési terembe került egy, a kormányzót életnagyságban ábrázoló festmény is. Az alkotó Kallós Ede hódmezővásárhelyi művész volt. Az alkotás megszületéséhez szükséges összeget közadakozásból fedezték. Az avatásra 1905. szeptember 24-én került sor, hatalmas tömeg előtt. Az eseményen beszédet mondott dr. Dózsa Sámuel városi képviselő. A szobor 1949-ig a Csanád vezér téren állt, majd a korábbi vármegyeháza (mai városháza) elé helyezték át, az elbontott Návay-szoborcsoport helyére. 2006-ban felújították, környezetét Makovecz Imre tervei alapján teljesen újjáépítették.
Zeitler Ádám történész
Hősi emlékmű
1921-ben indítványozták először az első világháborúban hősi halált halt makóiak nevének megörökítését. Dr. Nikelszky Jenő polgármester 1923-ban terjesztette elő az emlékmű tervét. Az alkotás egy részét közadakozásból fizették. Az alkotó Pásztor János volt. Az avatóünnepség alkalmából Makóra látogatott Horthy Miklós kormányzó is. 1929. szeptember 29-én fényes ünnepség keretében, hatalmas tömeg előtt került sor a szobor leleplezésére. A talapzat haraszti mészkőből készült, 798 hősi halott nevét vésték rá. A főalak honfoglalás-kori vitézt idéz, amint támogatja a sebesült katonát. A mellékalakok fohászkodó nőt, és tettre, munkára kész magyar embert ábrázolnak.
Zeitler Ádám történész