Napi infó:

Ma
2017. augusztus 17., csütörtök
Jácint névnap van.




. . . .

Luteránus templom

.

A kis evangélikus egyház Nagylak filiájaként 1812-ben alakult. Első imaházukat a Gyöngy- és Nagycsillag u. sarkán 1820-ban építették. 1838-ban kedvező föltételekkel Návay Károlytól megvásárolták a mai Luther u. 2. szám alatti 1728 négyszögöles, három utcára szóló telket a rajta lévő lakó- és gazdasági épülettel. A telek közepén álló gazdasági épületből két hónap alatt alakították ki az új imaházat, eléje haranglábat állítottak. A kisnemesi lakóépület szolgált későbbiekben paplakként, parókiaként és 1854-től iskolaként is. Draskóczy Ede (1860–1935) lelkész Luther Márton születésének négyszázados makói emlékünnepén, 1883. november 11-én hozta létre, a templom építésére szolgáló alapot. Ez 1903-ra megközelítette a húszezer koronát. A kiviteli tervet Csorba József makói építőmester, az alternatív tervet Bánszky Mihály makói születésű, budapesti műépítész készítette. Az árlejtési hirdetésre Kövecs Antal makói építész nyújtotta be pályázatát: a Csorba-féle terv szerint 23 490, a Bánszky-féle alternatív terv alapján 27 200 koronáért vállalta a kivitelezést. A templomot az alternatív terv szerint Kövecs Antal építette meg. A templom helyét 1903. május 2-án Kolosy Jenő városi segédmérnök tűzte ki úgy, hogy a toronygomb a Gróf Vay (ma Síp) utca tengelyébe essék. Alapkövét május 26-án tették le, az új templomot Sárkány Sámuel püspök december 13-án szentelte föl. A főtorony háromszintes, sarkai klinkertéglával falazva, a belső mezők kőporos vakolással. A szerény díszítésű bélletes kapuzat fölött faragott kőkereszt, fölötte rózsaablak, a középső szinten keskeny, csúcsíves hármas ablakok, a fölső szinten zsalus ikerablakok. A torony oromfalain toronyóra-számlap utánzata. A toronysisak bádoggal födve, csúcsán gömb és buzogány. A két lépcsőtorony szorosan a főtoronyhoz simul, 3–3 egyszárnyú ablakkal, 3–3 körablakkal, bádoggal födött sisak csúcsain szélzászló dísszel. A templomhajót támpillérek tagolják, közöttük két-két csúcsíves ablak, a szentélynél négy támpillér és három keskeny ablak. A szentély északi részén sekrestye. A templomhajó 15×9,30, a szentély 5,60×5,60 m nagyságú. A födém rabic rendszerű csúcsíves keresztboltozat. Az álló fedélszékkötő, váltó szelemennel, fiók- és fogó gerendákkal, kettős cserepezésre alkalmas lécezéssel. Födve hódfarkú cseréppel. A kistoronyban csigalépcső 55 lépcsőfokkal. A főbejárati fenyőfa ajtó díszes kovácsoltvas pánttal. Berendezését is Bánszky Mihály tervezte. A csúcsíves kivitelű oltár fenyőfából készült, a szobrász ékítmények cibolyafából. A nyolcszegletű szószék fenyőfából készült, sarkain faragott oszlopfejekkel, díszes baldachinnal és hátfallal, a lépcsőföljáró deszkakorláttal ellátva. A lebontott harangláb harangját az új toronyban helyezték el. A templom fűtésére két nagyméretű zománcos kályhát állítottak be. A régi templomot válaszfallal gyülekezeti teremmé és új iskolává alakították át, lebontották a födémet, a falakat fölfalazták, a belső teret megmagasították. Ugyanakkor fölújították a parókiát és a régi iskolát is.

dr. Tóth Ferenc