Templom

Belvárosi római katolikus templom
Kálvária kápolna
Neológ zsinagóga
Református Ó templom
Újvárosi református templom
Újvárosi római katolikus templom
Ortodox zsinagóga

Belvárosi római katolikus templom

Az újjátelepülés után a katolikus városrészben (Bujákon) előbb vesszőből font, úgynevezett paticsfalú templom létesült, majd 1718-ban Makó középkori templomának tégláiból a mai parókia előtti téren szilárdfalazatú templom épült. Ennek bővítését 1765-ben határozták el, és el is készíttették a templom rajzait. Gerlitze János főbíró és templomgazda viszont keresztülvitte egy teljesen új templom építését, amely a meglévő terv alapján valósult meg. Így a templom mai szentélye azonos nagyságú a régi templomhajóval. Ehhez, az építészetileg jellegtelen részhez épült hozzá a kitűnő építőművészeti érzékkel megalkotott barokk hajó, amely a pillérek és lizénák harmonikus ritmusával jó hatású enteriőrt teremt. Kivitelezését Hinelbader János ó-aradi építész végezte. A templom építését Engl Antal püspök is önzetlenül támogatta, amelyet 1772-ben szentelt fel. Homlokzatát oszlopfejezetes lizénák, szoborfülkék, párkányok tagolják. A barokk toronysisakot 1883-ban klasszicizálóra cserélték.

Dr. Tóth Ferenc

Kálvária kápolna

A hagyomány szerint a török időkben a szegedi ferences barátok a makóiak hitéletének gondozására a Kálváriához jártak át. Itt miséztek, kereszteltek, majd hajójukkal tovább eveztek a mai Óföldeákra.

1729-ben a makói plébánia élére kinevezett Jankovits Pál kanonok első föladatának tekintette a Kálvária-kápolna fölépítését. Ez 1734-re meg is valósult. A makói kápolna tervezése és kivitelezése – a kor színvonala szerint – igényes munka. Ez különösen megmutatkozik a toronynál, ugyanis ennek teljes súlya a boltívesen falazott pilléreken nyugszik.

Az 1753. évi Steinlein-féle várostérkép is föltünteti a Kálvária-hegyet (Berg) és a kápolnát az előtte álló három kereszttel. Az 1835-ben készült egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvashatjuk: „A kálvária kápolnánál van három fakereszt a Megváltó és a két lator bádogból való alakjaival.” A mai kőkereszteket Isten dicsőségére építtette Börcsök Ferenc és hitvese Varga Ágnes 1869-ban. A középső kereszt négyzetes hasáb alapzaton áll, amelyen az öntöttvas korpusz 93 centiméter nagyságú. A stációkat klasszicista stílusban 1880-ban állították.

1989-ban tavaszán muzeológusokból, levéltárosokból és műszakiakból kutatócsoport alakult a kripta fölnyitására. A föltárás során kiderült, hogy a kápolna hajójához a kripta falazata nem volt folyamatosan bekötve, tehát később, valószínűleg az 1797. évi renováláskor épült. A kripta járófelületére két koporsó volt elhelyezve, mindkettő igényes asztalos munka, esztergált lábakkal. Az egyik Antonius Nyéky, a másik Urikné Elisabet Pruszkay koporsója volt. Nyéky Antal a püspöki uradalom pénzbeszedője, perceptora 27 éves korában, 1804. szeptember 4-én hunyt el. Urikné Pruszkay Erzsébet 70 évet élt, három hónappal később halt meg.

Az 1821. évi árvíz idején a környékbeliek a Kálvária-dombra menekültek, amely akkor még nem volt bekerítve. Tehenekkel, lovakkal, elemózsiával húzódtak itt meg, ponyvákból kis sátrakat húztak.

A kápolna szakrális kincse az öltöztető Mária-szobor volt. (Ez jelenleg a püspökség egyháztörténeti múzeumában tekinthető meg.) A naiv bájjal deszkából készített szentsír és a két deszka-katona szintén helyi nevezetesség. Nagycsütörtökön a deszkára festett szentsírt földíszítették, mellé állították testőrnek a két deszkakatonát. Húsvét vasárnapján, hajnali 2 órakor jöttek a hívek Jézust keresni a szentsírban, ekkorra a fakatonákat eltették a sír mellől.

A kápolnával szemben működött az egykori újvárosi római katolikus elemi iskola. A tanulók naponként reggeli imára a kápolnába jártak. A nagyböjt minden napján reggel hét órakor tartottak benne misét. A kápolna búcsúnapján, július 16-án Kármelhegyi Boldogasszony napján a belvárosi főkántor részvételével szentmisét tartottak. Ezek a szertartások 1954-ben megszakadtak. Dr. Török József 1975-ben első szentmiséjét a Kálvária kápolnában mondta.

Dr. Tóth Ferenc

A neológ zsinagóga

A 20. század elejére a régi zsinagóga szűk, avult épületnek számított. Az új tervezésre 1907-ben pályázatot írtak ki. Eredményeképpen Baumhorn Lipót (1860–1932) építészt, Lechner Ödön egykori munkatársát bízták meg. Az alapkövet 1911. október 5-én tették le, fölavatása 1914. szeptember 2-án a tóra frigyszekrénybe helyezésével, az örökmécses meggyújtásával kezdődött, majd Kecskeméti Ármin főrabbi ünnepi beszéde következett.

Németh Andor városi mérnök nem tartotta szerencsésnek a rendelkezésre álló helyet, nem értett egyet a körülmények adta kényszerhelyzetnek: „egy monumentális, 130 ezer koronás imaházat, benyomva az épülethez arányított szűk területre, vakolatot hullató és csúnya tűzfalak közé.”

A centrális elrendezésű zsinagóga kupolája négy erős falpilléren nyugodott. A falak festése szerencsésen illeszkedett az építészeti stílus keleties ornamentikájával. A nagyméretű ablakok üvegfestményei témájukat az ószövetségből merítették.

A nagykupola a második világháború idején megsérült. A makói zsidóság helyreállíthatónak tartotta, ám a városi vezetés lebontását szorgalmazta. Az Országos Izraelita Hitközség – a helyi zsidóság megkérdezése nélkül – a zsinagógát 1965-ben fél millió forintért lebontásra eladta a makói Kossuth Termelőszövetkezetnek.

Műemléki védettséget nem élvező, de városképi jelentőségű épület volt.

Dr. Tóth Ferenc

Református Ó templom

A török hódoltság utáni vesszőfonatú templom nemcsak korszerűtlen, de szűk is volt. Szikszai György Makóra kerülésekor azonnal kezdeményezte az új templom építését, de az engedélyezés hat esztendőt vett igénybe, 1774-ben készült el. A templom egyetlen hajóból állt, semmi bővítmény nem tartozott hozzá. A fából ácsolt harangtornya is külön épült. Az új templom 1781. szeptember 12-én tűz martalékává vált. A gyülekezet istentisztelet céljára rögtönzött deszkasátrat emelt. Még azon az őszön a templomot tető alá vették, az ablakokat, ajtókat, mennyezetet a korábbi formára építették újjá. A templomot 1784-től néhány bővítménnyel egészítették ki. A déli oldalon cinteremmel, a keleti végén ajtó nyitását és a torony építését. A tetőzet zsindellyel volt födve, 1832-ben mázascserép födésre tértek át. Az elavult famennyezetet 1818-ban stukatúrozott födémre cserélték ki. A karzat eredetileg a templom keleti és nyugati felén hármas boltíven nyugodott, de ezeket 1818-ban – a tizenhárom mutációs orgona elhelyezése végett – fatartó oszlopok beállításával kibővítették. 1828-ban észak felől toldották ki a templomot karzatos cinteremmel. A templomteret három oldalról övező karzat mellvédjének klasszicista stukkódíszítése kellemes hatású. A régi szószéket 1801-ben cserélték ki könnyed, rokokó ízlésűre. Alkotója Erdődi Pál makói asztalosmester volt. A copf-stílusú padok Joó Sámuel makói asztalosmester remekművei. Az úrasztala is az ő munkája. A bejárati előrészben emléktábla örökíti meg a makói eklézsia legjelesebb prédikátorainak: Szikszai Györgynek és Szirbik Miklósnak emlékét. A templom külső, déli oldalán épített kriptában temették el Etsedi Miklós, Szikszai Benjamin és Szőllősi Antal lelkészeket. A templomot 1790-től 1927-ig téglakerítés vette körül. A kerítés négy sarokbástyával (kazamatával) volt ellátva. A négy bástya emlékét elevenítette föl Makovecz Imre a hagymaház tervezésekor. A református ótemplom impozáns tömeghatású, a barokk pompája helyett puritánságot sugároz. Külső tagoló-elemei a függőleges falsávok és az erőteljes koronázó-párkány. Legdíszesebb a torony, festői hatású a toronysisak.

Dr. Tóth Ferenc

Újvárosi református templom

Alapkövét – Csécsi Miklós lelkész kezdeményezésére – 1876-ban helyezték el, felavatására 1882-ben került sor. A romantikus stílusú templom terveit Besenbach Aladár tatai építész készítette, kivitelezését makói építőmesterek (Szép Ferenc, Jókai István) végezték. A negyvenkét méter magasságú torony gúla alakú sisakját téglából falazták. A sétáló magasságában toronyőr-szobát alakítottak ki. A torony oromfala kéményformát követ, és romantikus ívsor díszíti, amely a koronázó-párkány alatt is körbe fut. A főbejárat tetőzetét négy kettőzött korintuszi oszlop tartja. A templombelső formaképzése reneszánsz hatású. A födém dongaboltozatos, a falsíkok folytatásában hevederívek tagolják.

Dr. Tóth Ferenc

Újvárosi római katolikus templom és parókia

A templom építésére Dessewffy Sándor püspök védnöksége alatt 1902-ben megalakították a Makói Római Katolikus Templom Egyesületet. Dessewffy püspök az uradalmi földből kiszakított száz hold területet, hogy ennek jövedelméből is növelje a templomépítési alapot. A templom terve és kivitelezése a földeáki születésű Bánszky Mihály műépítész munkája. Mivel a középkori Szentlászlófalu a mai Újváros területén (a Szegfű utca keleti felén) feküdt, az új templomot Glattfelder Gyula püspök 1913-ban Szent László tiszteletére szentelte fel. A templomhajó elé sudarasan, felkiáltójel-szerűen emelkedik a gótikus főtorony, a templomtest sarkainál egy-egy kistorony. A bélletes kapuzat csúcsíves mezőjébe a Szentháromságot ábrázoló, szekkó technikával kép készült aranyozott mozaik háttérrel. A templombelső latinkereszt alaprajzú, a födém rabitzból készült. Önálló plébániává 1933-ban vált, a környezethez illő parókia Kövecs Antal makói építőmester gondozásában 1934-ben épült.

Dr. Tóth Ferenc

Ortodox zsinagóga

A 19. század végén Makón élt a Dél-Alföld legősibb és legszínesebb - neológ, ortodox és hászid felekezetű - zsidó közössége. Arányuk a lakosság kb. 6%-a volt. A népesebb ortodoxok elsősorban hagymakeresekedelemmel foglalkoztak. Zsinagógájukat 1895 körült építették föl. A romantikus stílusú épület tervezőjét nem ismerjük, az eredeti tervek sem maradtak ránk. Annyi biztos, hogy az eredeti épület az utca vonalától valamivel beljebb épült. (Egyetlen korabeli ábrázolása egy 19.. képeslapon maradt meg). Homlokzata a ma láthatónál egyszerűbb volt: a féltetős előteret valamint a női karzatra vezető oldalsó bejáratot a századfordulót követően építették hozzá. Ekkor készült el a második női karzat is. Megújult a festés, a barna-monokróm díszítést színes falfestéssel fedték el. A zsinagóga belső elrendezése az ősi hagyományokat követi: a tóraszekrény Jeruzsálem felé néz, a tóraolvasó emelvény (bima) az imatér közepén kapott helyet. A zsinagógával szerves egységet alkot a mellette lévő épületegyüttes, amelyben egykor a téli imaterem, kántorlakás és a ritális fürdő (mikve) működött.

Az épületegyüttest az ezredfordulón újították fel, avatása 2002-ben volt. Az épület ma az ország második legnagyobb, felszentelt ortodox zsinagógája, az elszármazott "makói" ortodox zsidók fontos zarándokhelye.

Urbancsok Zsolt főlevéltáros

Fájl típusa:

Hordozó:

Fotográfus:

Digitalizálta:

Készült:

Évtized:

Témakör:

Tárgykör:

Helyszín:

Fotón szerepel:

Hordozó tulajdonosa:

Fájl név:

Azonosító:

Egyéb:

Címkék:
Hozzászólás a képhez
Küldés